Orbán von der Leyen újrajelölése után: El kell küldeni azokat a vezetőket, akik az elmúlt öt évben irányították az EU-t
A miniszterelnök korábban azt mondta, von der Leyen „Soros ember lett”.
A miniszterelnök korábban azt mondta, von der Leyen „Soros ember lett”.
Egyetlen jelöltként Ursula von der Leyent szavazta meg bukaresti kongresszusán az Európai Néppárt a pártcsalád jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztére. Ezzel Von der Leyen az első számú esélyese ennek a pozíciónak, de újrázása a tagállami vezetőkön múlik. A francia és két szlovén tagpárt nem támogatta Ursula von der Leyent.
A források lehívását Brüsszel egyebek között a lengyelországi igazságügyi rendszer függetlenségéhez kötötte, ezt a jelek szerint sikerült helyreállítani.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Varsóban, Donald Tusk lengyel és az EU soros elnökségét ellátó belga kormány nevében Alexander de Croo belga kormányfő jelenlétében közölte, hogy a brüsszeli testület kezdeményezi valamennyi forrás felszabadítását Lengyelország számára.
Ursula von der Leyen az egyetlen jelölt az Európai Néppárt részéről a következő Európai Bizottság elnöki tisztére. Von der Leyen újrázásának komoly esélye van, mert a Néppárt magasan vezeti a népszerűségi listát. Koalíció nélkül azonban nem szerezhetnek többséget, és most egyértelművé tette a Néppárt, hogy Putyin barátaival nem tárgyalnak.
Legnagyobb ellenfele Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet.
Nem csak a migráció kezelésén múlik, hogyan szavaznak majd az európaiak, írja közös tanulmányában Ivan Krasztev és Mark Leonard. Európának színt kell vallania a háború ügyében, mutat rá a Frankfurter Rundschau. Az európai menekültügyi reformról ír a Bloomberg. Az izraeli válságot elemzi a Washington Post. Az Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciók nem jól működnek, állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a Project Syndicate-ben. A Donald Trump esetleges visszatérése utáni világpolitikai helyzetről ír az Economist. Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni "csodálatos hölgybarátságát" tárgyalja a Neue Zürcher Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
Megreformáljuk az EU-t, hogy alkalmas legyen több mint 30 tagállam befogadására – ezt hangsúlyozta ez Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt. A brüsszeli Politico annak nézett utána, mire gondolhatott Ursula von der Leyen.
Ursula von der Leyen a konzultációs plakátkampánnyal került a kormány célkeresztjébe.
Közeleg a februári EU-csúcs, ahol ismét terítékre kerül Ukrajna támogatása. Nem meglepő módon tehát Unió és az Orbán-kormány konfliktusával foglalkozik több nemzetközi lap is, így a Politico, a Financial Times, a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung is. Utóbbi és a Financial Times a lengyel helyzetet is elemzi. Az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző intézet európai igazgatója szerint Európára az idén a nyugtalanság éve vár. A Daily Telegraph elemzése szerint Ukrajna ügyében az EU végzi el a piszkos munkát Vlagyimir Putyin helyett. A Bloomberg a WizzAir elleni nagy-britanniai vizsgálatról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az új luxemburgi miniszterelnök szerint Magyarország sokkal inkább Európa-párti, mint azt a Nyugat időnként hiszi. Az EU és a magyar kormány konfliktusait tárgyalja az Euractiv és az Euronews. Orbán Viktor és Robert Fico uniós egymásrautaltságát és politikai barátkozását elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Der Standard. „Nem szabad, hogy Ausztriából Magyarország legyen”, írja a Die Presse szerzője. A vörös-tengeri válságról ír a Times, az iowai republikánus jelölőgyűlés utáni helyzetet járja körül a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A New York Times Donald Trump esetleges újabb elnökségének veszélyeire figyelmezteti a volt elnök pártjának híveit. Az Economist a tajvani választás következményeit is latolgatja. A Politico szerint Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság élén. Paul Lendvai szerint Izrael már nem élvezi a nemzetközi közösség szolidaritását. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A brüsszeli lap szerint előfordulhat, hogy egy, a magyar miniszterelnökkel való újabb zűrzavaros alkuval magát gáncsolná el az Európai Unió.
A volt amerikai elnök állítólag azt is mondta, hogy a NATO „halott”.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a legutóbbi EU-csúcs, és Orbán Viktor már-már közmondásos kávészünete. Több lap is azt elemzi, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, mármint a magyar miniszterelnök és az Unió összefeszülésével. Az MCC bécsi egyetemi tulajdonszerzésével összefüggő újabb hírt közöl a Die Presse. Az Independent az izraeli helyzetet, a Politico Donald Trump autoriter vezetőkhöz fűződő vonzalmát tárgyalja. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
A legnagyobb európai lapok a magyar EU-s pénzek sorsát taglalják. Szó esik arról is, hogy mekkora politikai kudarcot jelentene Ursula von der Leyennek, ha ezt a bizonyos 10 milliárd eurót valóban felszabadítanák. Több nagy európai országban is kétséges Ukrajna EU-s tagfelvételének támogatottsága, írja a Times. Ugyancsak Ukrajna felvételének lehetséges hatásáról ír a Guardian cikke is. Az osztrák Der Standard a szuverenitásvédelmi törvényről szól. A Wall Street Journal szerzője az izraeli helyzetről számol be. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Váratlan kegyet gyakorolt Havasi Bertalan: engedélyezett néhány kérdést feltenni a miniszterelnöknek egy beszéde előtt.
Megkerülhetetlen tényezőből marginális szereplővé válhat az Európai Unió, ha intézményeinek nem sikerül hamarosan megállapodniuk a mesterséges intelligenciát szabályozó törvényjavaslatról. Ez pedig nem egyszerű, mert az erős tagállamoknak vannak saját érdekeik.